"A székely autonómiatörekvés legitim és európai" – jelentette ki. "Olyan intézményi garanciát kell megteremteni, amely az Európa Tanács ajánlásaival tökéletesen összhangban van. A területi autonómia európai uniós gyakorlat, és erre szeretnék “rábeszélni” a román politikai osztályt és közvéleményt" – mondta.
Felvetették, hogy a román vezetők azért zárkóznak el a legkisebb önállóság megadásától is, mert hosszabb távon területvesztéstől tartanak. Izsák Balázs erre úgy reagált: a románok is tudják, hogy amikor 1952-ben létrejött a Székelyföldre kiterjedő Magyar Autonóm Tartomány, a területvesztés semmilyen veszélye nem fenyegette Romániát. Megjegyezte: a román alkotmányba foglalták ennek a tartománynak a létezését, és éppen ötven éve, 1968 februárjában számolták fel.
“Akkor sem jelentett veszélyt, mint ahogy most sem jelent veszélyt Románia számára, Románia területi egysége számára a mi autonómiatörekvésünk” – fogalmazott. Szólt arról is, hogy senki nem akar hasonlót, mint ami 1990-ben történt, amikor a hatóságoknak “lényegében az volt a céljuk, hogy etnikai konfliktust robbantsanak ki”. Meggyőződése, hogy ilyet senki nem akar Romániában, sem ők, a szervezők, sem a hatóság – mondta.